Az emberek elhitték, hogy van 30 millió magyar, akikkel ki lehet tölteni a Kárpát-medencét
A történelemhamisításról, annak következményeiről, és a nemzetpolitikában betöltött szerepéről beszélgettünk az AMI A CSÖVÖN BEFÉR adásában Ungváry Krisztián és Katona Csaba történészekkel. Mindketten hangsúlyozták a szakmai minimum és a történelmi források szabad felhasználásának szükségességét.
A történelemhamisításról, annak következményeiről, és a nemzetpolitikában betöltött szerepéről beszélgettünk az AMI A CSÖVÖN BEFÉR adásában Ungváry Krisztián és Katona Csaba történészekkel. Mindketten hangsúlyozták a szakmai minimum szükségességét és a történelmi források szabad felhasználásának szükségességét.
A történelemhamisítások nem a múltban keletkeznek, hanem a jelen értelmezési kereteiben – mondták egybehangzóan a kontroll.hu stúdiójában a meghívott történészek.
Ungváry Krisztián szerint a kutatóknak csak a tudományos igazság szempontjainak kell megfelelniük, negatív példaként említette Vlagyimir Megyinszkij orosz volt művelődési minisztert aki disszertációjában azt írta, hogy a történeti interpretáció igazságát, vagy hamisságát csak az szabja meg, hogy a nemzeti érdeknek megfelelő-e. Ungváry hozzátette, hogy a politikusok által gerjesztett hazugságok minden esetben válsághoz vezettek, majd lelepleződtek, mint azt a XX.század története igazolja is.
„ Az emberek elhitték van 30 millió magyar, akikkel ki lehet tölteni a Kárpát-medencét. Van rá igény, de nem lehet megoldani, és a hazugságba belenarkotizált politikai választó meghozta azokat a döntéseket, ami miatt az ország úgy nézett ki ahogy. Ha kevesebbet hazudtak volna, nincs ennyi halálos áldozat, és nagyobb maradhatott volna az ország területe” – fogalmazott.
A műsorban szó esett a legendák kulturális szerepéről, a történelem és irodalom kapcsolatáról, és a fikciók világáról. Katona Csaba szerint sokak számára a történelem érzelmi kérdés, ezért is nehéz megszabadulni azoktól a beépült attitűdöktől, amelyek a történelmi tények hibás értelmezésén alapulnak.
„1956-ot illetően láttunk néhány koncepcióváltást, például az értelmiség politika szerepe háttérbe szorult, helyette kizárólag a pesti srácokra került a fókusz. Most mintha kevésbé hangsúlyoznák, hogy ennek volt egy szovjet, ha úgy tetszik oroszellenes éle is” – fejtette ki a történész, és több olyan eseményt is említett, amelyek esetében a tények bizonyos részét általában elhallgatták. Ilyen volt például a Lánchíd átadása, amiről a feljegyzések alapján kiderült, hogy az ünnepségen Haynau is részt vett, mint Pest frissen kinevezett díszpolgára.
Szó esett még az elmúlt évek kurzus-filmjeiről, és rendszerváltás hiteles kutatási feltételeiről, a szovjet-rendszer összeomlásáról, és Orbán Viktor 1989-es szerepéről is.
Címlapkép: kontroll.hu