Ismét kőkemény kritikát kapott Magyarország: a gyülekezési jog korlátozása is a jogállam hiányát mutatja

Az uniós értékek helyzetével kapcsolatos témákat vizsgáltak Budapesten európai parlamenti képviselők, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média szabadságát, a tudományos szabadságot, az átláthatóságot és a korrupcióellenes intézkedéseket, a civil társadalom helyzetét, illetve az LMBTQ személyek jogait.

Az Európai Parlament bizottságai dönthetnek arról, hogy az EP demokratikus ellenőrzési jogkörének keretében kiküldetéseket szerveznek egy tagállamba, EU-n kívüli országokba vagy nemzetközi konferenciákra. A szabadságjogokkal foglalkozó bizottság, a LIBE a legutóbbi, 2021 októberében Budapesten járt delegációja óta a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos magyarországi fejleményekre összpontosít.

A következtetései információkkal szolgálnak a 2018-ban indított, 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárással kapcsolatban. Az eljárást a demokratikus normák és alapértékek megsértése miatt indították Magyarországgal szemben. A képviselők hétfőn érkeztek, és szerdán utaztak vissza, előtte pedig sajtótájékoztatón számoltak be a magyarországi tapasztalataikról.

Aggodalom az igazságszolgáltatás függetlenségéért 

Tineke Strik, a Zöldek holland képviselőjének beszédével indult a sajtótájékoztató, aki a delegáció vezetője. Az európai politikus beszámolt arról, hogy az igazságügyi és a belügyminiszter, az alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, és az alapvető jogok biztosa is elutasította a delegáció képviselőivel való találkozót. A magyar kormány pedig nem fogadta meg a jogállamisági ajánlások és ítéletek többségét.

Strik aggasztónak nevezte, hogy az EU-s forrásokat a magyar kormány külföldi befolyásolásnak bélyegzi. Elmondta, hogy a szuverenitás védelme önmagában helyes, de a Magyarországon működő Szuverenitásvédelmi Hivatal nem ezért, hanem a független médiumok és a civil szervezetek megbélyegzésére jött létre. Kiemelte, hogy az igazságügyi dolgozók fizetését olyan reformokhoz kötötte a kormány, amelyek befolyásolhatják a bíróságok függetlenségét:

„Ritkán fordul elő, hogy bírók az utcán tüntetnek, és az, hogy ez Magyarországon megtörtént, mutatja, mennyire aggódnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért.”

A delegáció vezetője emlékeztetett, hogy Orbán Viktor a március 15-i beszédében további jogkorlátozó intézkedéseket jelentett be, ami a gyülekezési jogot is érinti. Ezt nagyon súlyosnak tekinti a LIBE. Ezeknek a korlátozásoknak az első áldozata a Pride felvonulás, ezért arra fogják kérni az Európai Bizottságot, hogy forduljon a Bírósághoz, hogy az soron kívül döntsön a Pride betiltását lehetővé tevő törvény felülvizsgálatáról.

A delegáció egy másik tagja arról beszélt, hogy a magyar kormány képviselői kifejezetten ellenségesek és agresszívak voltak a találkozókon.

A delegáció találkozott Zsigmond Barna Pállal, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkárával. A fideszes képviselő ezt követően arról posztolt a Facebookon, hogy „Magyarország nem kér exportált demokráciát”. Az államtitkár a kormánypropagandát visszhangozta tovább, miszerint a küldöttséget „Brüsszel Péter és Kollár Kinga hívta Magyarországra.” 

A KDNP-s képviselő liberálmarxista mainstreamről posztolt

Vejkey Imre az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága nevében fogadta a delegációt. A KDNP-s képviselő is keményen fogalmazott a megbeszélés után a közösségi oldalán: 

„A LIBE Bizottság álságos jogi eszközök mögé bújva rejti el a liberálmarxista mainstream akaratát, mely szöges ellentétben áll a magyar társadalom hagyományos értékrendjével.”

Michal Wawrykiewicz, lengyel néppárti képviselő arról ejtett szót, hogy a magyar kormány elutasítja az Európai Unió Bíróságának néhány ítéletét. Úgy fogalmazott, hogy a beszélgetés során a magyar kormány részéről beszéltek „jó” és „rossz” döntésekről, azaz szerinte az Orbán-kabinet szelektíven dönt arról, hogy melyiket hajlandó elfogadni, és melyiket nem.

„A magyar kormánynak egyértelmű kötelessége végrehajtani az Európai Bíróság minden ítéletét”

– hangsúlyozta a lengyel EP-képviselő, aki szerint minden tagállam köteles betartani az EU alapvető értékeit, amelyek az uniós szerződésekben és alapokmányokban szerepelnek. Wawrykiewicz személyes benyomása pedig az volt, hogy ellenségesen bántak velük, ami agresszív hozzáállásban és udvariatlan viselkedésben tükröződött vissza.

„Magyarországon nincs már jogállam, csak joggal visszaélő állam”

Sophie Wilmés liberális EP-képviselő a médiahelyzetről beszélt. Szerinte ebben az ügyben továbbra sincs előrelépés, majd visszautalt Strikre, miszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal a kormánnyal szemben kritikus újságírók ellen is felléphet. Wilmés kőkemény kritikát fogalmazott meg a Facebook-oldalán is a magyarországi állapotokra vonatkozóan:

„Magyarországon azt állapíthatjuk meg, hogy nem jogállamról van szó, hanem inkább joggal visszaélő államról. Küldetésünk és a civil szervezetekkel, újságírókkal, bírákkal és a budapesti ellenzékkel folytatott beszélgetéseink is ezt igazolják: a hatalmon lévő többség visszaél a helyzetével, és különösen agresszív retorikával próbál elfojtani minden ellenvéleményt. A Pride betiltása és a gyülekezési jog korlátozása, amelyről most döntöttek, újabb példa erre. Értékeink nem alku tárgyát képezik, azokat tiszteletben kell tartani. Az EU-nak késedelem nélkül határozottan fel kell lépnie, minden rendelkezésére álló eszközt felhasználva.”

Az EP-képviselők Karácsony Gergely főpolgármesterrel is találkoztak, aki viszont semmilyen részlettel nem szolgált a megbeszélésről a Facebook-oldalán. 

A delegáció öt frakciót képvisel ideális esetben. A Fidesz által is gründolt Patrióták Európáért, az euroszkeptikus-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a Szuverén Nemzetek Európája, aminek a Mi Hazánk és az AfD is tagja, ők viszont nem vettek részt a háromnapos viziten. A jelentésüket beterjesztik az Európai Parlamentnek, ahol azt meg is vitatják, és a nyár után jó eséllyel el is fogadhatják azt.

Fotó: Facebook / Vejkey Imre