Magyar pénzből, magyar cégekkel hosszabbítaná meg a Budapest-Belgrád vasútvonalat a kormány
Magyar pénzből fejlődhet Montenegró közlekedési és infokommunikációs infrastruktúrája. A kormany.hu-ra feltöltött jogszabálytervezet alapján a finanszírozásért cserébe a közbeszerzések mellőzésével ítélhetnék oda a munkálatokat magyar cégeknek a Szerbiával szomszédos országban. A megállapodások a következő parlamenti ciklus végéig szólnak és pont azokra a területekre vonatkoznak, ahol a Fidesz holdudvara állami megrendelések segítségével dollármilliárdos cégbirodalmat épített ki.


Magyar pénzből fejlődhet Montenegró közlekedési és infokommunikációs infrastruktúrája. A kormany.hu-ra feltöltött jogszabálytervezetek alapján a finanszírozásért cserébe a nyílt közbeszerzések mellőzésével ítélhetnék oda a munkálatokat magyar cégeknek a Szerbiával szomszédos országban. A megállapodások a következő parlamenti ciklus végéig szólnak és pont azokra a területekre vonatkoznak, ahol a Fidesz holdudvara állami megrendelések segítségével dollármilliárdos cégbirodalmat épített ki.
Magyarország finanszírozhatná a Szerbiával szomszédos Montenegró vasút- és útfejlesztését, ezért cserébe a kormány azt kérné, hogy ezekbe a beruházásokba magyar cégeket vonjanak be a montenegróiak. A kormany.hu oldalára feltöltött tervezetből kiderül, hogy a megállapodás öt évig hatályos, azaz 2030-ig érvényes.
Július elsején jelent meg a kormány weboldalán a beszámoló Orbán Viktor és Milojko Spajic montenegrói miniszterelnök fővárosi találkozójáról. A két ország vezetője két egyezményt, egy infrastruktúrafejlesztési és egy információtechnológiai megállapodást írt alá.
Orbán a megállapodást akkor azzal indokolta, hogy "Magyarországnak kulcskérdés, mi van délen, és szinte szomszédjának tekinti Montenegrót, amely stratégiai partnerévé vált Magyarországnak a most aláírt megállapodásokkal." A miniszterelnököt idézve arról írtak, hogy a kormány azt akarja, hogy "Magyarországról ne csak Trieszt irányába lehessen elérni a tengert, hanem el lehessen érni dél-délkeleti irányba is, azaz Szerbián keresztül Montenegróban."
Július 17-én aztán már az MTI adta közzé Szijjártó Péter találkozójának hírét a montenegrói miniszterelnök-helyettessel, Nik Gjeloshajjal. A külügyminiszter már három megállapodásról beszélt és arról, hogy
"a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása is egy teljesen új dimenzióba kerülhet, ha azt Bar kikötőjéig meg fogjuk tudni hosszabbítani.”
A magyar adófizetőknek alsó hangon 700 milliárd forintjába kerülő projekt folytatására irányuló kormányzati szándékot egy, a kormany.hu oldalra augusztus 12-én felkerült jogszabálytervezet erősítette tovább. A dokumentum alapján a két ország megállapodásának részeként
Magyarország vizsgálja majd a montenegrói infrastuktúra-fejlesztések finanszírozását, ezért cserébe pedig Montenegró magyar cégekkel építteti azokat fővállalkozóként.
A dokumentum alapján a megállapodás értelmében ahol a vonatkozó montenegrói jogszabályok ezt lehetővé teszik – közbeszerzési vagy nyílt pályázati eljárás lefolytatása nélkül, a nemzeti jogszabályokkal összhangban választják ki a projektben részt vevő magyar céget.
Ezen felül rendvédelmi technológiai és távközlési célú fejlesztésekben is együttműködne a két ország. A keret itt is ugyanaz: Montenegróban fejlesztenének magyar cégekkel, a finanszírozást pedig Magyarország kormánya fogja vizsgálni.
A megállapodás értelmében a montenegrói kormánynak stratégiai együttműködési megállapodást kell kötnie a főkivitelezőként eljáró gazdasági szereplővel, és a fejlesztési projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősíti.
Orbánék felkészítik a Fidesz gazdasági hátországát az ellenzéki évekre?
Nem nehéz azt feltételezni, hogy Orbánék adóforintokból intézik el, hogy a 2026-os választások eredményétől függetlenül életben tartsák a 2010 óta kiépült gazdasági hátországot, Mészáros Lőrinc út- és vasútépítő cégeit és Jászai Gellért 4iG-jét.
A megállapodásokra vonatkozó 5 éves időtartam, azaz a 2030-ig tartó határidő épp átöleli a következő kormányzati ciklust, de arra is lehetőséget biztosít az Orbán-kormánynak, hogy a megfelelő források odaítéléséről még esetleges leváltásuk előtt dönthetnek akár a költségvetés terhére.
Az építőiparban Mészáros Lőrinc és a hozzá köthető Szíjj László állami beruházásokon dolgozó érdekeltségei szereztek megkérdőjelezhető kiválasztási folyamatok során olyan tapasztalatot az elmúlt években, amely autópálya- vagy akár vasútépítéshez nyújthat megfelelő referenciát a Szerbiával szomszédos országban. Például épp a kínai hitelből finanszírozott Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítése során, ahová a miniszterelnök édesapjának a bányájából szállítottak követ Mészárosék.
Hasonló "befutó" lehet a Jászai Gellért-féle 4iG vagy a Vertán György-féle Tigra-csoport infokommunikációs területen, mivel mind a két vállalatcsoport rendelkezhet megfelelő referenciákkal, és bőven teljesítettek állami megrendeléseket az elmúlt években. A 4iG-t a kormány is segítette adóforintokkal a Vodafone 800 milliárdos felvásárlásában, Vertán pedig a tízmilliárdos állami megrendeléesk mellett munkahelyet és lakást biztosított a Fidesz legfőbb kihívójaként számon tartott Magyar Péter exeinek.
A megállapodástervezetekben külön szerepel az a kitétel, hogy amennyiben lehetséges, legyen mellőzve a nyílt közbeszerzés a fővállalkozók kiválasztásánál, így valószínűleg tárgyalásos formában derülne ki, hogy milyen cég végezheti magyar forrásokból a montenegrói munkát. Emiatt azonban az sem zárható ki, hogy a jelenlegi magyar kormány javasolja majd a kivitelezőket a montenegróiak számára.
Fotó: kormany.hu/Fischer Zoltán