Szívbetegek rehabilitációs kutatása helyett luxustársasházra ment az EU-s támogatás

Visszakérhet az Európai Bizottság egy közel 820 millió forintos uniós támogatást, miután az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) is csalásnak minősített egy balatonfüredi projektet, amelyben a támogatást eredetileg szívbetegek rehabilitációs kutatására adták, a pénzből azonban végül egy 16 lakásos luxus társasház és egy magánklinika épült meg. 

A kétes projektre még 2023-ban hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, akkori gyanúját pedig most az európai csalás elleni hivatal is megerősítette. A végső cehhet nagy valószínűséggel a magyar államnak kell majd állnia, hacsak a felelős cégeket erre nem kötelezik. Az OLAF vizsgálat friss eredményéről FB posztban beszámoló Hadházy Ákos kétségeit hangoztatva ugyanakkor megjegyzi, hogy bár  

„… itt az OLAF jelentés, vagyis hivatalos pecséttel is megvan: ennek a „kreatív” pályázati történeteknek pénzügyi következménye lesz. Viszont elvileg még folyik nyomozgatás is Magyarországon is, de persze ismerve, hogy az elkövető egy NER-es figura , sejthető, hogy nemigen lesz sok jogi következmény ….”

Az, hogy a balatonfüredi projekt körül súlyos problémák lehetnek, már az is jelezte, hogy egyazon program egyszerre két helyszínen is megvalósult, hiszen ugyanazzal a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) projektkóddal kétféle helyszínt is megadtak annak idején. 

Az egyik hivatalos helyszín a balatonfüredi állami szívkórház, ahol valós kutatás is zajlik, a másik helyszín viszont egy magánberuházás, ahol lakásokat építettek – mégis ugyanazt a projektazonosítót (GINOP-2.1.1-15-2016-01076) használták mindkét esetben. Ez a kettősség a gyanú szerint az uniós támogatás megtévesztő felhasználását jelentheti.

További gyanúra adhatott okot, hogy a pályázatot építőipari cégek nyerték, nem pedig egészségügyi vagy kutatóintézetek. A három cég (Ultra Projekt, Híd Transz, Somogyi Udvar) mind az ingatlanfejlesztésben érdekelt, és részben vagy egészben a NER-hez köthető Apáthy család érdekeltségei – ezt és az egész projekt anomáliáit egy 2023-as cikkében a Telex is alaposan körbejárta. Nagy valószínűséggel tehát megállapítható, hogy az uniós támogatás célja csupán álca, és a valódi cél a luxusberuházás közpénzből történő megvalósítása volt.

A beruházók ugyanakkor azt állították, hogy a lakások külön, piaci alapon épültek, ennek viszont ellentmond, hogy az ingatlan egy épületen belül van a kutatóhellyel, és a költségek szétválasztása is nehezen ellenőrizhető. A kutatás valódiságát csupán egyetlen tudományos konferenciaelőadás említi, ugyanakkor ez nem bizonyíték egy komplex kutatóprojekt megvalósult. 

Az OLAF vizsgálata szerint tehát csalás történt, hiszen a projektet nem valós kutatási célokra használták, hanem lakóingatlan-fejlesztésre – konkrétan egy luxuslakásokat és magánklinikát is tartalmazó épületet húztak fel belőle. 

E szerint a projekt nem teljesítette a támogatási célokat, hiszen kutatás és egészségügyi fejlesztés helyett ingatlanfejlesztés történt, és a pályázatban álságos elemek szerepeltek (pl. az „eszközbeszerzés Zoli döntésétől függ”), ami az OLAF értékelése szerint a projekt átláthatatlanságát és manipulatív voltát támasztja alá.

Az OLAF ezért azt javasolta, hogy Brüsszel kérje vissza az EU-tól kapott támogatást, azaz 819 millió forint uniós pénzt. 2023-as FB posztjában talán nem véletlenül jegyezte meg Hadházy Ákos, hogy: 

„Kevés ennél szemtelenebbül és aljasabbul elcsalt EU-s projektet láttam, pedig erős a mezőny.”