Hogyan lehet kijutni a zsákutcából, és megvalósulhat-e egy új rendszerváltás?

A Pénzügykutató október 9-én a RAM-ban rendezte meg „Kiutat a zsákutcából! – Javaslatok a rendszerváltás programjához” című konferenciáját, ahol az előadók a magyar állam működésének számos szintjét elemezték. 

A rendezvény központi kérdése az volt: lehetséges-e egy új rendszerváltás, amely nem csupán kormányváltást, hanem valódi strukturális átalakulást hoz Magyarországon?

 Kül- és biztonságpolitika: merre tolódtak az erősúlyok?

Banai Károly külpolitikai elemző előadásában a világrend átalakulásának kihívásait vázolta fel. Mint mondta, ma „nehezebb külpolitikáról beszélni, mint 30 évvel ezelőtt”, hiszen a második világháború utáni rend már csak formálisan létezik. A világ három erőközpontja – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – eltérő logika mentén próbálja befolyásolni a globális szabályokat: az USA az erő demonstrációjával, Kína a függőségek kiépítésével, Oroszország pedig a félelem nyelvén kommunikál.

Banai szerint Magyarország külpolitikája a „mozgástér és a valóság” között rekedt meg: a konnektivitás elve (mindenkihez kapcsolódni, de senkihez sem tartozni) valójában az elvek feladását és a szövetségek összekeverését eredményezte. Orbán Viktor külpolitikája szerinte már nem lavírozik, hanem partvonalra sodródott, és ennek „történelmi súlya van”. A megújulás kulcsa szerinte a belső önkorrekció, az EU- és NATO-viszony újragondolása, valamint az intézményi kapacitások újjáépítése lenne: „Nem magyarázkodni kell majd, hanem párbeszédet indítani” – fogalmazott.

Szenes Zoltán vezérezredes a magyar honvédelmi stratégia hiányosságait és elavultságát hangsúlyozta. A 2021-es nemzeti katonai stratégia, valamint a Zrínyi Haderőfejlesztési Program mára szerinte „részben irrelevánssá vált”, mivel nincs összhangban a biztonsági környezettel. Hangsúlyozta: új honvédelmi stratégia csak politikai konszenzussal születhet, ami jelenleg hiányzik.

A NATO-n belüli helyzetet a szuverenista külpolitika torzította el, a beszerzéseket pedig külpolitikai lojalitás alapján hozzák meg. A honvédség létszáma alacsony, az átszervezések kontrollálatlanok, a civil kontroll pedig gyakorlatilag megszűnt. Magyarország jelenleg a világ katonai rangsorában az 55. helyen áll, a NATO-ban a 19., az EU-ban pedig a 14.

Szenes szerint „vissza kell térni a normális euroatlanti kül- és biztonságpolitikához”, helyre kell állítani a civil kontrollt, új Zrínyi Programra van szükség, valamint a méltatlanul eltávolított állomány rehabilitálására és humánpolitikai fordulatra.

Telkes András nemzetbiztonsági szakértő a titkosszolgálatok politikai átalakulását mutatta be 1990-től napjainkig. Mint emlékeztetett, 2010 előtt a magyar nemzetbiztonsági rendszer stabil és törvényes keretek között működött, de az elmúlt másfél évtizedben „jogállamtalanítás” zajlott: rendeleti kormányzás, személyes autokrácia, és az állami titkosszolgálatok politikai célokra való felhasználása.

A Pegasus-botránytól kezdve a külföldi befolyásig számos példát hozott arra, miként vált a nemzetbiztonság pártérdekké. A „NERbiztonság” szerinte a nyugati szövetségesekkel való bizalomvesztést, az orosz és kínai titkosszolgálatokkal való együttműködést, valamint Magyarország „titkosszolgálati átjáróházzá” válását eredményezte.

A szakértő a helyreállításhoz átlátható, törvényes működést, az NBTV újraírását, a parlamenti felügyelet visszaállítását, valamint a TEK és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását javasolta.

A jogállam helyreállításának kérdése

Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter szerint Magyarország új rendszerváltozás küszöbén áll. Az autokratikus berendezkedés elve szerinte nem 2010-ben, hanem jóval korábban született meg Orbán Viktor és köre fejében. A jelenlegi különleges jogrend és a kétharmados törvények halmaza csupán „a hatalom fennmaradását stabilizálta”.

Bárándy szerint a jogállam helyreállítása csak új közjogi rendszerben lehetséges: „A jelenlegi alkotmányos rendben nincs visszaút.” Azonnali lépésként javasolta a rendeleti kormányzás megszüntetését, az önkormányzatok jogainak visszaállítását, a külpolitika újraprogramozását, és új társadalmi szerződésen alapuló alkotmány megalkotását. Hangsúlyozta: a változás nem csak politikai, hanem erkölcsi kérdés is, a hatalommal való visszaéléseket számon kell kérni.

Baka András volt kúriaelnök a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének leépüléséről beszélt. Felidézte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a bírói függetlenség nemcsak intézményi, hanem személyes és szakmai attitűd is. 2011 óta azonban politikai beavatkozások, kényszernyugdíjazások, valamint a véleményszabadság korlátozása alakította át a bírósági rendszert.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és a Kúria politikai irányítás alá helyezése Baka szerint a „70-es évek szocialista modelljét idézi”. A helyreállításhoz a független igazságszolgáltatás garanciáinak újraépítése és a politikai befolyás teljes kizárása szükséges.

Lehetséges kijutni a gazdasági zsákutcából?

Katona Tamás közgazdász a gazdaságpolitika zsákutcáit elemezte. A Matolcsy-féle gazdasági modell szerinte a „nyereség privatizálására és a veszteség társadalmasítására” épült. A rezsicsökkentés kommunikációs bravúrja, az EU-s pénzek politikai alapú elosztása, valamint a forint leértékelése egyaránt hozzájárultak a gazdasági torzulásokhoz. A Covid-válság és az orosz-ukrán háború után a hintapolitika végképp ellehetetlenült.

Katona szerint a kiút egy „egyszeri, cégekre kivetett vagyonadó” és a gazdasági öncsalás befejezése lehet. „Orbánnak nem Elba, hanem Szent Ilona szigete jutott” és ezt a gazdaság szereplőinek is meg kell tudnia véleménye szerint.

Petschnig Mária Zita az inflációs folyamatokat elemezte, rámutatva: az árszínvonal több mint a duplájára emelkedett, az élelmiszerek másfélszeresére drágultak. Az infláció magas szintje nem külső, hanem belső, politikai okokra vezethető vissza, elsősorban a 2022-es választás előtti „pénzszórásra” és a laza fiskális politikára. Az inflációs várakozások így tartósan fennmaradnak, ami a társadalom egészét nyomás alatt tartja.

Identitás és történelem, Romsics Ignác zárszava

A konferenciát Romsics Ignác történész előadása zárta, aki az identitás és történelmi emlékezet kérdését tette mérlegre. Romsics szerint a megújulás feltétele, hogy a történelmi emlékezet ne a megosztás, hanem a társadalmi egység eszköze legyen. Véleménye szerint tendenciává vált, hogy a hatalom a vele egyet nem értőket nem csupán a közösségből, hanem a nemzet egészéből száműzi, ahogy Orbán Viktor mondta: „a haza nem lehet ellenzékben”.

Fotó: Kontroll