Sajtószabadság és Bors-különszám: mit mond az alkotmányjogász?

A bírósági tiltás ellenére nem állította le a Mediaworks a Bors különszámának terjesztését, ami a Tisza Párt szerint valótlanságokon alapul, ezért perelték be a kiadót. Stánicz Péter alkotmányjogász szerint a sajtószabadságnak igenis vannak korlátai: a tudatosan valótlan közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás szabadsága alá, és a médiának felelősséggel kell eljárnia a közvélemény tájékoztatásában.

„Szamizdat, terjeszd!”

– ezzel a felhívással népszerűsítette Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a Bors betiltott különszámát. A lap 4,1 millió példányában azt terjeszti, hogy szerintük milyen adótervei vannak a Tisza Pártnak – noha erre már számtalan cáfolat született. Miután a párt beperelte a lapot valótlan tényállítás miatt, a bíróság ideiglenes intézkedésként leállíttatta a lap terjesztését – ezt nem kívánja betartatni a Fidesz-KDNP-kormány.

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető odáig ment Szegeden a DPK gyűlésen, hogy a döntést meghozó bírót pártos ítélkezéssel vádolja:

„A kiszivárgott TISZA aktivista és applikáció bázisban van egy ugyanolyan nevű hölgy, egy ugyanolyan budapesti lakcímmel található meg, – sajnos, miután a tiszások és az ukránok kiszivárogtatták –, mint az a bírónő, aki egyébként a sajtószabadság elleni eddigi legbrutálisabb támadást intézte 1990 óta”.

Lázár János építési és közlekedési miniszter is közzétett egy videót, csak a stílus volt mást:

„Milyen szerencse, hogy a magyar bírók azok függetlenek! Ez azt jelenti, hogy csak a Tiszának nyalnak” – mondta a miniszter, azt a narratívát erősítve, hogy egy szerinte pártos ítéletre – amit nem támaszt alá tény – másképp kell tekinteni.

Nem erre való a sajtó- és véleményszabadság a jogász szerint

Az ideiglenes bírósági intézkedés, amely megtiltotta a Bors különkiadásának terjesztését, alapvető jogállami garanciát képvisel – mondta Stánicz Péter alkotmányjogász. Hangsúlyozta, hogy a jogállamiság lényege, hogy a bíróságok függetlenek, döntéseiket pedig végre kell hajtani, akár állami eszközök bevonásával is. „Ez biztosítja a jogbiztonságot, és egyértelmű szabályokat ad arra, hogyan lehet jogorvoslathoz folyamodni, ha valaki úgy érzi, hogy egy döntés jogsértő” – tette hozzá.

Megítélése szerint a bíróság azért döntött a terjesztés leállítása mellett, mert visszafordíthatatlan károkat okozhat, ami egy későbbi bírósági döntés nem tud önmagában helyreállítani. A terjesztés leállítása ellen fellebbezhet a Mediaworks, mint kiadó, de addig az lenne a jogkövető magatartás, ha valóban leállnának a terjesztéssel.

A szakértő szerint a Bors kiadójára nézve elképzelhető, hogy bírságot szabnak ki, amiért nem tartották be a bírói döntést, és folytatták a lap terjesztését. Bár ez a lehetőség gyors, visszatartó ereje korlátozott lehet, noha a bírság összege akár jelentős is lehet.

Stánicz Péter rámutatott, hogy a sajtószabadság alapvető jog, amely megvédi a médiát és az újságírókat a kormányzati beavatkozástól, de nem korlátlan: a tudatosan valótlan közlések nem tartoznak a védelem alá.

„A bírósági gyakorlat elvárja, hogy az újságírók és a médiatermékek ellenőrizzék az tényállítások valóságtartalmát, és csak megalapozott, tényszerű információkat közöljenek”

– mondta. Ezt mi tesszük hozzá, hogy ez már azzal sem valósult meg, hogy a Bors nem kereste meg a Tisza Pártot a kiadvánnyal kapcsolatban.

Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy a közvélemény tájékoztatása mindig a valós tényekre kell, hogy épüljön, a szakmai gondosság és az etikus újságírás elvei szerint. „A sajtószabadság nem ad fedezetet hamis vagy megtévesztő tényállítások terjesztésére. A jogállamiság és a sajtószabadság célja jelen esetben közös: a közérdek védelme és a társadalom megalapozott tájékoztatása” – fogalmazott.