A megterhelő utazás és a sajtó miatt távozott egy hét után a Szőlő utca vezetője
Megszólalt a Szőlő utcai javítóintézet vezetője, aki egy hét után felmondott. A távozás okát azzal indokolta, hogy a napi 450 kilométert kellett ingáznia, a másik ok pedig a rendkívüli sajtónyomás volt, amelyet egy eleve ideiglenesnek szánt megbízatás mellett nem akart felvállalni.
Megszólalt a Szőlő utcai javítóintézet vezetője, aki egy hét után felmondott. A távozás okát azzal indokolta, hogy a napi 450 kilométert kellett ingáznia, a másik ok pedig a rendkívüli sajtónyomás volt, amelyet egy eleve ideiglenesnek szánt megbízatás mellett nem akart felvállalni.
A Szőlő utcai javítóintézet körüli botrány újabb fejezetéhez érkezett. A HVG-nek adott interjút az a vezető, aki épp csak átvette az irányítást, már távozott is, miközben az intézet gyakorlatilag kiürült.
Varga László Balázs elmondása szerint nem visszakerült a Debreceni Javítóintézet igazgatóhelyettesi posztjára, mert onnan soha nem is távozott. Állítása szerint végig megmaradt a debreceni jogviszonya, a Szőlő utcai megbízást pedig átmeneti jelleggel, átirányítással vállalta el, pusztán azért, hogy az országos botránnyá dagadt intézmény működése ne szakadjon meg teljesen.
A Szőlő utcai javító ekkorra már súlyosan terhelt múlttal bírt.
Tavaly májusban letartóztatták a 2011 óta hivatalban lévő igazgatót, Juhász Péter Pált, akit az ügyészség rendkívül súlyos bűncselekményekkel gyanúsít, mint emberkereskedelem, kényszermunka, szexuális erőszak, gyermekprostitúció kihasználása és százmilliós pénzmosás is szerepel a vádpontok között. Az ügy azóta tovább terebélyesedett, 2025 végére már kilenc gyanúsítottja lett.
Juhász letartóztatása után helyettese vette át az intézet vezetését, ám decemberben róla is kompromittáló felvételek kerültek nyilvánosságra, ahol fiatalkorúakat bántalmazott. Meggyanúsították, majd előzetes letartóztatásba helyezték, előtte azonban még benyújtotta felmondását.
A vezetői vákuum közepén érkezett Varga László Balázs. Megbízatás azonban rendkívül rövid életű volt. December 17-én, alig egy héttel az érkezése után véget ért. Időközben a Jelen című lap olyan cikket közölt, amely a Debreceni Javítóintézetben történt visszaéléseket vetett fel, Varga nevének említésével. A közvélemény a gyors távozást azonnal ezzel hozta összefüggésbe.
Varga azonban a debreceni ügyekkel kapcsolatban minden szabálytalanságot tagad, a Jelen állításait alaptalannak nevezi.
A távozás okát azzal indokolta, hogy a napi 450 kilométert kellett ingáznia, a másik ok pedig a rendkívüli sajtónyomás volt, amelyet egy eleve ideiglenesnek szánt megbízatás mellett nem akart felvállalni.
Miközben a vezetés ideiglenes megoldásokkal próbálta fenntartani a működést, az intézet közben szinte kiürült. November végén még mintegy hetven fiatalt tartottak fogva a Szőlő utcában, december végére azonban már csak körülbelül harmincan maradtak – értesült a Telex. A korábbi hat csoport helyett három is elegendővé vált. A fiatalok jelentős részét más javítóintézetekbe – főként Debrecenbe és Nagykanizsára – szállították át.
A Belügyminisztérium és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) nem cáfolta az átszállítások tényét, de részleteket nem közölt. A BVOP szerint az intézkedések a biztonságos működést szolgálják, és hangsúlyozzák, az intézet a jogszabályoknak megfelelő létszámmal működik. Ugyanakkor korábbi értesülések szerint a dolgozói állomány csökkenése már decemberben komolyan veszélyeztette a napi működést, ezért vált szükségessé a fogvatartottak szétosztása.
A Szőlő utcai ügy ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb képet mutat. A korábbi igazgató és élettársa mellett rendészeket, nevelőket, ügyintézőt és egy pszichológust is meggyanúsítottak. A vádak közt bántalmazás, bűnpártolás, kiskorú veszélyeztetése és szexuális bűncselekmények szerepelnek, a legutóbbi eset egy decemberi bántalmazáshoz köthető.
Ahogy korábban a Kontroll beszámolt róla, döbbenetes volt a fluktuáció a Szőlő utcában. Egy 2021-es jelentés szerint az intézet munkatársainak ötöde még fél éve sem állt alkalmazásban.
Indokolatlan bilincselés, megalázó takarítás, a jogszabályi kötelezettségek elmulasztása jellemezte a mindennapokat a javítóintézetben. A rendészek egy része vagyonőr, állatenyésztő és szobafestő végzettséggel rendelkezett.