EB: Magyarország gazdasága az utolsó harmadban kullog

Elkészült az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése. Az uniós gazdaság szerény ütemben növekszik, jövőre viszont javulás várható a világpolitikai bizonytalanság és a kereskedelmi feszültségek ellenére is. A hazai gyógymód változatlan, továbbra is az államszocializmust idéző árrésstophoz folyamodik a kormány.

Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a reál-GDP 2025-ben az EU-ban 1,1 százalékkal, az euróövezetben pedig 0,9 százalékkal nő, ami nagyjából a 2024-ben mért ütemnek felel meg. A növekedés 2026-ban az EU-ban várhatóan 1,5 százalékra, az euróövezetben pedig 1,4 százalékra gyorsul. Az euróövezetben a 2024-es 2,4 százalékról 2025-ben átlagosan 2,1 százalékra, 2026-ban pedig 1,7 százalékra lassul az infláció, míg az EU-ban a 2024-es kissé magasabb szintről 2026-ban valamivel 2 százalék alá csökkenve hasonló dinamikát követ majd -írja a hvg.hu. 

A reál-GDP 0,5 százalékkal nőtt 2024-ben, amit a jelentős béremelések és a stabil fogyasztás is segített. A beruházások azonban csökkentek a bizonytalan üzleti környezet és a közberuházások csökkentése miatt. Az export továbbra is lassú maradt a gép- és járműexport gyenge teljesítménye miatt. A gazdasági aktivitás 2025 első negyedévében becslések szerint 0,2 százalékkal csökkent negyedéves összehasonlításban, részben az ipari termelés visszaesése miatt. 

A prognózis szerint a GDP növekedése várhatóan 0,8 százalék lesz idén, jövőre pedig 2,5 százalék.

Várhatóan továbbra is a magánfogyasztás marad a növekedés elsődleges forrása, amelyet a személyi jövedelemadó-mentességek és -kedvezmények támogatnak. A beruházások korlátozottak lesznek idén, de 2026-ban új erőre kaphatnak, ha a globális kereskedelmi bizonytalanságok enyhülnek, és a kormány által támogatott építkezések fellendülnek.

Magyarország az utolsó harmadban kullog, a GDP-növekedés itt a legalacsonyabb

A kockázatok között van a visszafogott külső kereslet, ami különösen fontos Magyarország kereskedelmi kitettsége és a globális ellátási láncba való mély beágyazottsága miatt a kulcsfontosságú ágazatokban. További teher az inflációs nyomás, amelyet a magas béremelések és egyéb, a kormány által finanszírozott politikai intézkedések súlyosbítottak. A munkanélküliségi ráta 2024-ben 4,5 százalékra emelkedett, miközben a betöltetlen álláshelyek száma csökkent. A nominálbérek növekedése várhatóan 2025-ben és 2026-ban is magas marad, amit a 2025-ös további 9 százalékos minimálbér-emelés, a szűk munkaerőpiac és a közszféra béremelései eredményeznek.

A magyar adatok uniós összevetésben a mezőny utolsó harmadába helyezik a hazai gazdaságot. 

Az idei 0,8 százalékos GDP-növekedés messze a legrosszabb adat a régióban, a lengyel gazdaság 3,3, a román pedig 1,4 százalékkal fog nőni. A beruházások terén talán még kilátástalanabb a helyzet, az erre az évre várt 1,5 százalékos csökkenés a legalacsonyabb adat az EU-ban.

Nagy Márton szokásos reflexe beindult: az árrésstop

A nemzetgazdasági miniszter a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnökével tárgyalt a nem támogatott gyógyszerek áremelkedéséről, ami nem túl meglepő módon újabb árszabályozó intézkedéseket vetít előre a gyógyszeriparban. Nagy Márton hétfői Facebook-bejegyzésébne tudatta, hogy egyeztetést folytatott Greskovits Dáviddal, a MAGYOSZ elnökével a vény nélkül kapható, nem támogatott gyógyszerek jelentős áremelkedéséről. A találkozó időzítése összhangban van a miniszter múlt heti jelzésével, miszerint hamarosan újabb árkorlátozó intézkedéseket jelenthetnek be - írja a Portfolio.

Pénteki videóüzenetében a tárcavezető már előrevetítette, hogy a mostani hét elején várhatók bejelentések az árszabályozással kapcsolatban. A gyógyszeripari érdekképviselettel folytatott tárgyalás egyértelműen jelzi a kabinet szándékát a gyógyszerárak szabályozására.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint áprilisban a gyógyszerek ára éves összehasonlításban 5 százalékkal emelkedett, ami jelentős növekedést mutat az év eleji 3 százalék alatti drágulási ütemhez képest. 

Bár a nem támogatott készítmények árváltozásáról nem vezetnek külön nyilvántartást, ez a szegmens is hozzájárulhatott a kedvezőtlen tendenciához. A kormány nem először nyúl az árszabályozó intézkedésekhez. Először bizonyos alapvető élelmiszerekre vonatkozóan állapítottak meg 10 százalékos árrésplafont, ezt követően a higiéniai termékekre is kiterjesztették a korlátozást (15 százalékos maximális árrés), amely hétfőtől lépett hatályba.

Címlapkép: Facebook