Az árrésstop ellenére tovább nőtt az infláció

4,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak júniusban, mint egy évvel korábban, ugyanez az érték májusban 4,4 százalék volt. Az élelmiszerek még nagyobbat drágultak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az élelmiszerek ára 6,2 százalékkal nőtt, (májusban még csak 5,9 százalékkal), a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva pedig 4,9 százalékkal. Az élelmiszereken belül

• a tojás ára 26,0 százalékkal,
• a liszté 24,4,
• az étolajé 22,2,
• a kávéé 20,3,
• a csokoládé és kakaóé 19,6,
• a gyümölcs- és zöldségléé 14,1,
• a büféáruké 10,4,
• a péksüteményeké 8,1,
• a tejé 7,3, az alkoholmentes üdítőitaloké 7,1 százalékkal emelkedett.

Voltak árcsökkenések is a termékcsoporton belül – a margarin ára 31,2, a tejtermékeké 7,2, a párizsié, kolbászé 6,9, a sertéshúsé 2,0 százalékkal mérséklődött. A háztartási energiáért 8,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan a KSH szerint, ezen belül a vezetékes gáz 18,4, a palackos gáz 5,8 százalékkal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,0 százalékkal. A szolgáltatások 5,4 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, az üdülési szolgáltatások 7,8 százalékkal.

A járműüzemanyagok ára 1,0 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,5 százalékkal drágultak egy év alatt. 2025. májushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. 

A március közepén bevezetett árréstop ellenére is voltak áremelkedések az élelmiszereknél, az intézkedés miatt közben kötelezettszegési eljárás indult Magyarország ellen. A kormány az elszabaduló árakért a kereskedőket hibáztatta, az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint azonban a versenyalapú árképzés szolgálja a vásárlóerő megőrzését, miközben az árrésstop hosszú távon nem hatékony eszköz az inflációs célok elérésében.