Egyelőre nem öntötték el a boltokat a külföldi tejek, hiába állít mást Lázár János

Bár a hazai tejipar az utóbbi hónapokban egyre nagyobb piaci nyomásról beszél, egy bolti körkép alapján a magyar üzletek tejkínálatában továbbra is a hazai feldolgozók termékei vannak többségben. Importtej ugyan megjelenik, de inkább kiegészítő szerepben. 

A G7 cikke szerint egy budaörsi hipermarketben március 11-én például német gyártású laktózmentes UHT-tej is felbukkant a polcokon. A termék a bajorországi Neuburg an der Donauban működő tejüzemből érkezett, amely a francia Lactalis-csoporthoz tartozik, és mintegy 729 kilométerre van a magyar üzlettől. A kínálatban azonban nem ez volt a meghatározó. A nagy mennyiségben kínált tejek döntő többsége magyar feldolgozóktól származott.

A kérdés azért is került a figyelem középpontjába, mert a hazai tejágazat az utóbbi időszakban egyre nehezebb helyzetben van. A nemzetközi és a hazai piacon is túlkínálat alakult ki, ami lefelé nyomja az árakat, és különösen fontossá teszi, hogy a magyar termelők és feldolgozók minél nagyobb arányban juttassák el termékeiket a hazai boltok polcaira.

A téma már a politikában is megjelent. A választási kampányban Lázár János miniszter „a magyar boltba magyar tejet” jelszót hangsúlyozta. A kiskereskedelmi láncok közül az Aldi a napokban ismét jelezte, hogy üzleteiben kizárólag magyar tejet forgalmaz.

Egy nem hivatalos felmérésben hét nagy, Magyarországon működő boltlánc egy-egy budapesti üzletének tejkínálatát nézték át. A franchise-rendszer miatt a CBA és a Coop üzletei kimaradtak a vizsgálatból.

A kutatás során különböző zsírtartalmú ESL- és UHT-tejeket, valamint a laktózmentes és bio változatokat is megnézték. A gyártók azonosításához a csomagoláson található ovális jel szolgált támpontként. A vizsgált boltokban kilenc magyar feldolgozó termékei voltak jelen, mellettük két szlovák és két cseh, valamint egy osztrák és egy német gyártó tejtermékei kerültek a polcokra.

A külföldi termékek több közép-európai városból érkeznek. A szlovák tej például Késmárkról, Nyitráról, Szenicéről vagy Pozsonyból, a cseh Pelhřimovból és Prágából, az osztrák Gmundenből, a német pedig Neuburg an der Donauból.

Bár a legnagyobb mennyiségben kínált tejek jellemzően magyarok, néhány esetben a külföldi termékek is erősebb jelenlétet mutattak. A Tesco egyik üzletében például egy szlovák tej bizonyult a kategóriájában a legolcsóbbnak, és nagy mennyiségben kínálták.

A Lidl polcain pedig osztrák gyártású, saját márkás laktózmentes tej jelent meg, ami arra utal, hogy ezek a termékek nem feltétlenül csak kisebb rétegigényeket szolgálnak ki.

Az Európai Unió egységes piacán ugyanakkor természetes jelenség, hogy az áruk átlépik az országhatárokat. Ugyanez a logika fordítva is működik. A magyar feldolgozók számára is adott a lehetőség, hogy termékeik külföldi üzletek polcaira kerüljenek.

A saját márkás termékek esetében ráadásul a nemzetközi boltláncok gyakran nem országonként választanak beszállítót, hanem regionális tendereken. Így előfordulhat, hogy egy gyártó egyszerre több ország üzleteibe is szállít ugyanabból a termékből. A magyar vállalatok számára ez exportlehetőséget jelenthet, még ha a tej esetében ez kevésbé jellemző, mint például a bor vagy bizonyos zöldségek esetében. 

A felmérés ugyanakkor csak egy adott nap kínálatát mutatja. A boltok készletei és beszerzései folyamatosan változnak, így később más kép rajzolódhat ki. A lengyel tej például rendszeresen megjelenik a magyar boltokban, a vizsgált napon azonban nem találtak ilyet – két nappal később viszont már igen. Az is előfordulhat, hogy egy saját márkás termék gyártója megváltozik, miközben a csomagolás ugyanaz marad, így a vásárlók nem feltétlenül érzékelik a váltást.

A piac működésére az árrésstop is hatással van. A szabályozás az 1,5 és a 2,8 százalékos tejekre vonatkozik, míg a 0,1 és a 3,5 százalékos változatoknál szabad az árképzés. Bár ezek a teljes forgalomnak valószínűleg csak kisebb részét adják, a különbség az akciók lehetősége szempontjából fontos.

Túlkínálat idején a boltok általában akciókkal próbálják felpörgetni az eladásokat, a két legnépszerűbb kategóriában azonban erre kevés tér marad. A kereskedők aligha engednek a legfeljebb tíz százalékra szorított árrésből.

Bár pontos adatok nincsenek arról, hogy a teljes magyar tejforgalmon belül mekkora részt képviselnek a hazai és a külföldi feldolgozók, a bolti kínálat alapján úgy tűnik, hogy a magyar tej továbbra is egyértelmű többségben van. Ha pedig a hazai feldolgozók valóban magyar nyers tejből dolgoznak, akkor a termelőtől a fogyasztó asztaláig tartó ellátási lánc jelentős része továbbra is belföldön marad.

Fotó: Pixabay