Most jobban bíznak a magyarok az EU-ban

Fél év alatt 48-ról 57 százalékra nőtt az Európai Unióban bízó magyarok aránya a Eurobarometer legfrissebb kutatása szerint. A magyar kormány iránti bizalom alacsonyabb: honfitársaink csupán 41 százaléka nyilatkozott pozitívan a kabinetről. 

Az új Eurobarometer-adatok alapján látványosan elmozdult a magyar közvélemény az Európai Unió felé – méghozzá olyan mértékben, ami uniós összevetésben is kiugró. A felmérés félévente ismétlődik, így tisztán látszik, mennyire nagy ugrás történt: a bizalom 48-ról 57 százalékra nőtt, ami messze a legnagyobb javulás bármely tagállam közül. A bizalmatlanok aránya pedig 46-ról 40 százalékra esett vissza – ugyancsak rekord. Mindez ráadásul úgy történt, hogy közben az uniós átlag éppen az ellenkező irányba mozdult.

Ezzel párhuzamosan a kormányba vetett hazai bizalom továbbra is alacsonyabb: 53 százalék bizalmatlan, 41 százalék bízik a kabinetben. 

Ez ugyan kis javulás tavaszhoz képest, de még mindig elmarad az EU-val kapcsolatos adatokról – sőt, valamivel jobban fest, mint az uniós átlag, ahol a kormányokkal szembeni bizalmatlanság 63 százalék.

A magyarok unióról alkotott képében szintén érezhető az eltolódás: 42 százalék pozitív véleményen van, ami az osztrákokkal együtt a legnagyobb növekedés a mezőnyben. Lényegében a semlegesek tábora olvadt meg, és bár a negatív vélemények aránya is nőtt kissé (16 százalék), továbbra is kisebbségben maradtak. Ez most majdnem egy az egyben leképezi az uniós átlagot. A tagság megítélése még erősebb: 82 százalék szerint hasznos volt Magyarország számára az EU és 58 százalék optimista az unió jövőjét illetően.

A gazdaság megítélésénél már jóval óvatosabbak a válaszok. Az uniós gazdaság állapotát 56 százalék látja kedvezően, de csak 20 százalék bízik abban, hogy egy éven belül javulás jön. A hazai gazdaság megítélése jóval pesszimistább: 41 százalék tartja jónak, 57 százalék rossznak, és alig minden hatodik gondol javulást a következő időszakban.

Az uniós állampolgárság érzése továbbra is erős: a magyarok 77 százaléka legalább valamennyire így tekint magára. A legnagyobb kihívások között első helyen az orosz invázió szerepel (26 százalék). Ezt a bevándorlás (22 százalék) és a gazdasági helyzet (18 százalék) követi.

A háborúval kapcsolatos uniós teljesítmény megítélése különösen érdekes: a kormány folyamatos brüsszelezése ellenére a magyarok az EU-átlagnál elégedettebbek az unió reakcióival („nagyon elégedett” 9 százalék, „valamennyire” 46 százalék).

Amikor azonban az Ukrajnának nyújtott konkrét segítségek – menekültek befogadása, pénzügyi és humanitárius támogatás, szankciók, tagjelöltség, katonai támogatás – kerülnek szóba, a magyarok támogatása rendre az utolsó előtti helyek egyikére esik. A fegyverszállítás és a tagjelöltség esetében már az ellenzők vannak többségben, míg a többi témában még mindig inkább a támogatók vannak felül – így például a szankcióknál is.

Gazdasági kérdésekben viszont ritkán tapasztalható egyetértés mutatkozik: a magyar válaszadók az uniós átlagnál nagyobb arányban támogatják, hogy az EU növelje gazdasági függetlenségét és sokszínűsítse a kereskedelmi kapcsolatait (34 százalék egyértelműen, 52 százalék inkább támogatja). A közös klímapolitika mögé pedig 79 százalék állt be – ez kifejezetten magas arány.

A következő, 2028-tól induló hétéves költségvetéssel kapcsolatban a magyarok leginkább a foglalkoztatást, szociális ügyeket és az egészségügyet támogatnák (44 százalék), majd a biztonságot és védelmet (34 százalék). Az oktatás–képzés–ifjúság, a környezetvédelem és a mezőgazdaság–vidékfejlesztés hármasa pedig egyaránt 28 százalékon áll – ez jelzi, milyen sok irányú elvárás gyűlik össze a következő büdzsével kapcsolatban.