Iványi Gábor: „A szabadság áldozatokkal jár”

Iskolabezárásokról, szociális kérdésekről és a többi között a hatalomhoz való viszonyáról beszélgetett a Kontroll stúdiójában Kéri László politológus a Raoul Wallenberg-díjas Iványi Gábor lelkésszel. 

„A lelkipásztori munkának a jelentős része a beszélgetésről szól, a prédikálás tudománya és a beszélgetés tudománya, a kérdezgetés és a felelgetés tudománya. Arra mindig kész voltam” – mondta Iványi Gábor a Kontroll KÉRI KÉRDI című műsorában a közszerepléseivel kapcsolatos felvetésre. Hozzátette, hogy az elmúlt tizennégy évben a kormánypárti és a közszolgálati média nem kereste, csak a hírekben tudósítottak az egyházát érintő történésekről.

Iványi Gábor 1981-ben alapította a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET), 1989-től vezeti az Oltalom Karitatív Egyesületet. 2022-ben a közös ellenzék köztársasági elnöknek akarta jelölni, de ezt a Jobbik ellenezte. 

Jelenleg a Fővárosi Nyomozó Főügyészség hatóság elleni erőszakkal gyanúsítja egy két évvel ezelőtti be nem jelentett NAV-razzia során történtek miatt. 

A nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt folytatott nyomozásban ugyanis több társával együtt be akartak jutni a saját egyesületének székházába. A MET-től korábban a kormányzat több támogatást is megvont, bírságokat kaptak, és nem jutottak hozzá olyan forrásokhoz sem, amire szerintük jogosultak. 

„Azt gondolom, hogy ha a korlátlan hatalom bennem ádáz ellenséget lát, akkor nem sokat téved, mert ha valaminek ellenfele vagyok, akkor az az abszolút hatalom, az a fék nélküli indulat, amivel egyesek azt hiszik, hogy leválthatják a Jóistent, és azért kel fel keleten a Nap, mert ők kiállnak az alsónadrágban, a házuk végében, és elkurjantják magukat, hogy fel-fel, és azért megy le este a Nap, mert nekik nincs már szükségük rá” – fejtette ki Kéri László kérdésére Iványi Gábor.

Az ellene folyó eljárásról azt mondta, teljes a helycsere, és nem fél kimondani, hogy bűnözők próbálják bűnözőnek tekinteni. Az egyházi státuszuk elvételét, ami a kiegészítő, és az alapnormatíva elvételével járt, továbbra is alkotmányellenesnek tartja. Erről annyit mondott, nagyobb probléma az, hogy emberek százai és ezrei maradnak ellátás nélkül.

„Megtanultam azt, hogy napokban kell gondolkodni. Ha egy napra megoldódik az étkezés, alvás, iskola vagy bármi egyéb, akkor az már eredmény. Annak ellenére is, ha az embertől minden jogot elvesznek” – fogalmazott.

Véleménye szerint a szegénygondozást nem szabad missziós célra felhasználni, a hajléktalanellátás sosem szabad összekötni hitvallási kérdésekkel. Támogatóiról is beszélt, és kiemelte, hogy azok többsége azokból áll, akik egy fokkal jobb helyzetben vannak, mint a legszegényebbek.

„Többnyire azok körében mozgunk, akiknek az életét vonszolni kell egy életen át. Nekik is egy életük van, és valakinek törődni kell az ő gondjaikkal” – fogalmazott, és hozzátette, hogy sokaknak társaságra van szükségük leginkább, mert abban van a legnagyobb hiány.

„Hajléktalan sem az a személy, akinek nincs fedél a feje fölött, hanem akinek nincs olyan társa, aki benne értéket lát, aki megdicséri, aki miatt érdemes élni, érdemes felkelni a másik napon is” – mondta.

Augusztusban nem kezdődhetett meg a tanév a szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban, miután az intézmény működési engedélyét visszavonta az illetékes kormányhivatal köztartozásra hivatkozva. Előtte néhány nappal hasonló történt Iványiék budapesti iskoláival és óvodáival is. 

A lelkész a több száz gyereket érintő határozatokkal kapcsolatban kiemelte, mérhetetlen aljasságnak tartja azt, hogy a normatíva elvétele után cinikus levelet kapott az oktatási államtitkárságtól. Ebben azt írták, joga van tandíjat szedni, miközben az érintett kétezer család közül egy sincs, aki ezt meg tudná tenni. 

Iványi Gábor lelkésszel készült teljes interjút itt láthatják: