A börtön árnyékában Orbánék egyre görcsösebben ragaszkodnak a hatalomhoz

Az Európai Unió új demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa, Michael McGrath kész esélyt adni Orbánéknak, hogy rendbe hozzák viselt dolgaikat, de készen áll arra is, hogy végleg elzárja az uniós pénzcsapokat, ha ez mégsem sikerülne a magyar kormánynak. Az ír politikus, aki hazájában pénzügyminiszter volt, azt is hozzátette, hogy soha nem késő visszatáncolni a szakadék széléről. Az EU friss arca új kezdetet kínál Brüsszelnek az Orbán-kormánnyal folytatott és kifejezetten feszült jogállamisági és finanszírozási vitában. McGrath váltig állítja, hogy ő bizony nem egy könnyű eset, és nem fog visszariadni attól sem, hogy szükség esetén megvonja a Magyarországnak nyújtott uniós támogatásokat.

„Soha nem késő senki számára, hogy visszahúzódjon a szakadék széléről vagy pozitív változást hozzon” 

- mondta az ír politikus a Politicónak adott interjúban. Az Európai Parlament 2018-ban indította el a 7. cikkely szerinti eljárás első szakaszát Magyarországgal szemben az unió alapvető értékeinek és jogrendszerének feltételezetten „súlyos megsértése” miatt. Az eljárás viszont, amely Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet, a tagországok közötti politikai megosztottság miatt elakadt. 2022-ben az EU végrehajtó szerve korábban nem használt hatáskörrel élt a szabályszegők megfékezésére, lehetővé téve, hogy befagyasszon egyes országoknak szánt pénzeszközöket. Az emberi jogokkal és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos erős aggályok miatt a Magyarországnak szánt mintegy 22 milliárd euró összegű uniós kohéziós pénzeszköz zárolását kezdeményezte.

Michael McGrath, fotó: Facebook

Keresztet vethetünk a helyreállítási alap forrásaira

Tavaly végül több mint 10 milliárd euró befagyasztását oldották fel, ami a törvényhozók ellenkezését is kiváltotta, de Orbánéknak most a rohamosan közeledő december 31-i határidőt kell észben tartaniuk, ha nem akarják végleg elveszíteni a közel egymilliárd eurós forrást. Molnár László, a Gazdaságkutató Intézet (GKI) vezérigazgatója a Kontrollnak nyilatkozva eloszlatta a kétségeket: 2024 végéig már biztosan nem szavazzák meg az Országgyűlésben azokat a törvényeket, amelyek ahhoz kellenének, hogy ne bukjunk el egymilliárd eurót. 

„Az Orbán-kormány semmilyen előrelépést nem kíván tenni a jogállamiság irányába, az EU-s pénzeket viszont hangosan követelik. Ez azonban nyilvánvalóan nem fog működni, ezért a helyreállítási alapból származó pénzekre egyelőre keresztet vethetünk. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt eleve meg kellene szüntetni, de e helyett még inkább kiterjesztik a jogköreit. Még nagyobb gond, hogy azokat a rendelkezéseket sem hajtják végre itthon, amelyekről már európai bírósági döntés született. A ki nem fizetett bírságok sem tűnnek a jogállamiság irányába tett egyértelmű közeledésnek.”

A GKI vezérigazgatója szerint alapvető probléma, hogy az operatív programoknál sincsenek valódi tartalmak, helyettük csak nagy általánosságok vannak. Részletesen kidolgozott programok már csak azért sem lehetnek, mert közben elszálltak az árak. Molnár László viszont vitatja a Politicónak azt a megállapítását, amely szerint szűkülne a kormány mozgásköre a választások előtti pénzszórás műfajában. 

Egy kormány ugyanis akkor osztogat, amikor csak akar, legfeljebb majd inflációt generál vele, amit majd rá lehet fogni a kormányváltó erőkre, ha hatalomra kerülnek. 
A gazdasági szakember emlékeztetett a 2022-es hatalmas pénzesőre is: előrehozták a 13. havi nyugdíjat és vsisszatérítették az SZJA-t, ami még az előbbinél is jóval nagyobb lyukat ütött a költségvetésen. Ezzel a két kormányzati kampányfogással jóval több mint ezermilliárd forintot sikerült kiszórni az ablakon.

Előre látható, hogy a jövő évi költségvetés tarthatatlan lesz
 

A Fidesz számtalan korrupciós ügye miatt 2026-ban még inkább érdekében fog állni, hogy ne kelljen a hatalomból távoznia, hiszen egy kormányváltás után számos kormánypárti politikus és NER-közeli vállalkozó ellen indulhatna büntetőeljárás. Jó példa erre a november eleji vádemelés Jellinek Dániel milliárdos üzletember ellen. Az ügyben ötven emberrel szemben emeltek vádat. A több mint harminc cégből álló bűnszervezet egy többszintű, takarítási és informatikai szolgáltatásokat nyújtó céghálózatot és számlagyárat működtetett. A GKI vezetője szerint hátborzongató belegondolni abba, ha itt így mentek a dolgok, hogyan mehetnek felsőbb állami szinteken. 

„Ha a rendőrség és az ügyészség rendesen végezné a dolgát, ezres nagyságban kerülnének börtönbe kormányközeli emberek. Ebből kiindulva is teljesen nyílvánvaló, hogy bármit meg fognak tenni majd azért, hogy hatalomban maradhassanak. Nem kell hozzá jóstehetség, hogy kitaláljuk, 2025-ben látványos pénzosztás veszi majd kezdetét. Majdnem biztos vagyok abban, hogy lesz egy 14. havi nyugdíjkifizetés vagy igérvény, és újabb kedvezményeket kaphatnak a gyermekes családok is. Ennek persze majd a forint láthatja kárát.” 

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója

Molnár László azt is megjegyezte, hogy egy olyan költségvetés nem vehető komolyan, amelyhez egy 80 oldalas módosítót adtak be még az elfogadás előtt. Ez is mutatja a büdzsé tarthatatlanságát, de nem is ez a cél Orbánék részéről egy választás előtti évben.

„Ha jövő novemberben még mindig a Tisza Párt vezeti a közvéleménykutatásokat, akkor fognak beindulni a pénzszivattyúk ezerrel. Hirtelen a közalapítványoknak fognak súlyos százmilliárdokat juttatni, abban reménykedve, hogy onnan úgysem tudja majd visszaszedni a közpénzt az új kormányzat. Természetesen a nyugdíjemelés sem maradhat el, ez is papírforma.” 

Az igazán nagy problémát az okozza, hogy az Európai Unió úgy dobta vissza a magyar költségvetést, ahogy az beérkezett hozzá. Módszertanilag ugyanis nem azokat az eljárásokat alkalmazta, amelyeket az EU előír, magyarán nem hiteles a dokumentum. Nyilván abból a szempontból sem voltak könnyű helyzetben a büdzsé megalkotói, hogy nem írhatták bele azt, amire valójában készülnek, mert akkor nagyon elszállt volna a hiány. A kiadási és a bevételi oldal viszont így sem volt egymásnak megfeleltethető, így a régi bevált trükkhöz folyamodva egyszerűen megemelték a tételeket. Ez már a magyar költségvetésben egyfajta hagyománynak számít az elmúlt tíz évben.

Biztosi határozottság agresszivitás nélkül
 

„A Bizottság hajlandóságot mutatott arra, hogy adott esetben cselekedjen, és tett különböző lépéseket, de én egy új biztos vagyok” - hangsúlyozta Michael McGrath, akinek saját bevallása szerint már volt egy „bíztató találkozója” Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel. „Semmilyen módon nem leszek agresszív vagy harsány, de ez nem téveszthető össze a gyengeséggel” - tette hozzá, elhárítva Terry Reintke, a Zöldek társelnökének kritikáját, miszerint „túl ír” lenne a feladathoz. Ez valójában egy „bók” volt McGrath szerint. Az olykor kifürkészhetetlennek tartott és a politikát nem színészkedésre használó McGrath új, kihívásokkal teli szerepe azzal járhat együtt, hogy új politikai ellenségeket szerezhet - jósolja a Politico.

„Tapasztalt politikus vagyok. Tudom, hogy mikor kell diplomáciát alkalmazni, de hajlandó vagyok határozottnak és keménynek lenni, amennyire csak szükséges, és nem fogok habozni, hogy a rendelkezésemre álló eszközöket használjam" - mondta a tekintélyes brüsszeli lapnak az új uniós biztos.

Magyarország továbbra is a szégyenpadon

Ursula von der Leyen bizottsági elnök azzal bízta meg az ír tisztviselőt és Piotr Serafint, az új költségvetési biztost, hogy szorosabb összefüggés legyen az éves jogállamisági ellenőrzések és az összes uniós pénzeszköz elosztása között. Az Európai Bizottság legutóbbi, Magyarországról szóló jelentése továbbra is súlyos hiányosságokat állapított meg a médiaszabadság és a pluralizmus, valamint a korrupció elleni küzdelem terén.

A feltételes mechanizmus felülvizsgálata „a következő költségvetési ciklus keretében fog történni”

- tette hozzá McGrath, de az „elv világos, jogállamiság betartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez”.

Az uniós helyreállítási alapból (Recovery and Resilience Facility – RRF) a magyar kormány egy eurocentet sem látott, hiszen a jogállamisági eljárás blokkolja a kifizetéseket, ez alól csupán a pandémiás helyreállítási alaphoz utólag hozzáadott, az energiaátállást segíteni hivatott RePowerEU keretében folyósított összegek képeznek kivételt. Az RRF-források híján az Orbán-kabinet a magyar költségvetés szakállára indította el a programokat, amelyek döntő része eleve utófinanszírozott, az előfinanszírozás maximálisan csak 13 százalék lehet. Az EU-s utalások hánya nyilvánvalóan drasztikusan érinti a költségvetést, amelynek deficitjét a kormány évek óta már a kőkemény megszorításokkal sem képes a kitűzött célértékekre lefaragni. Mondani sem kell, hogy a  költségvetés pénzforgalmi helyzetét milyen mértékben javítaná az a fejlemény, ha több százmilliárd forintnyi RRF-pénz elindulna felénk.

A jogállamiság visszaépítése miatti mulasztással viszont az Orbán-kormány a saját mozgásterét is szűkíti a Politico szerint. Mégis jogos a kérdés, hogy egyáltalán szándékában áll-e az ötödik Orbán-kabinetnek megvalósítania a végrehajtási tervet. Nem lesz példának okáért nyugdíjreform sem, holott a mostani nyugdíjrendszer nyilvánvalóan fenntarthatatlan. A Varga Mihály vezette pénzügyminisztérium ennek ellenére sem értett egyet az OECD-jelentéssel, amely szorgalmazta volna az érdemi reformokat. A jogállamisági eljárásban sem történt előrelépés, sőt, látványos hátraarcot hajtottak végre a botrányosan működő Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításával. 

Borítókép: Miniszterelnökség