Mérgező hulladékkal feltöltött bányató a Vértes szívében: veszélybe kerülhetett a karsztvíz, visszavonták a cég engedélyét

Egykor kristálytiszta bányató, ma kerítéssel leválasztott, hulladékkal feltöltött meder, bűzölgő terület és számos megválaszolatlan környezetvédelmi kérdés. A Vértes védett területén fekvő Cicahomok-tónál az úgynevezett „rekultiváció” nevében kezdte el feltölteni a medret egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég 2 éve. Mivel a helyiek ennek során bűzt tapasztaltak, vizsgálatokat kezdeményeztek itt, és a cég telephelye környékén is, amely mindössze 6 kilométerre található. A független méréseknek lesújtó lett az eredménye: rákkeltő anyagokat is találtak a talajban és a vizekben. A környékbeli civilek attól tartanak, hogy a szennyezés a Vértes ivóvízbázisát is veszélyeztetheti. A hatóság idén nyáron visszavonta a cég működési engedélyét, a küzdelem azonban ezzel korántsem ért véget.

A Vértes védett, Natura 2000-es besorolású területén fekvő Cicahomok-tó sokáig a környék egyik különleges természeti értéke és kedvelt kirándulóhelye volt. A bányaművelés mintegy harminc évvel ezelőtt szűnt meg, a bányagödröt pedig a függő-karsztforrások vize töltötte fel. A tó és környezete idővel gazdag élővilágnak adott otthont: 28 védett állat- és növényfaj élt a területen.

Kontráné Halmi Helga tizenöt éve járt rendszeresen a tóhoz. „Templomom és temetőm egyben” – fogalmazott. Tíz évvel ezelőtt, amikor elpusztult a cicája, úgy döntött, hogy a Natura 2000-es területen, a Cicahomok-tónál temeti el.

Bűz, kerítés és veszélyes hulladék

Helga nagyjából két évvel ezelőtt vette észre, hogy munkálatok kezdődtek a tónál. A területet körbekerítették, a medret pedig elkezdték feltölteni. Amikor képeket szeretett volna készíteni, egy őr felszólította, hogy azonnal hagyja abba, és távozzon, mert ez magánterület.

A tó környékén eközben egyre erősebb, vegyi anyagokra emlékeztető szag terjengett.

„Jöttem vissza a tóhoz többször is, hogy lássam, mégis mi történik, de már csak kintről lehetett, és megéreztem egy borzalmas szagot” – idézte fel Helga. Hozzátette: az arra vezető turistaúton közlekedők közül is sokan érezték a bűzt.

A környékbeliek végül összefogtak a tó megmentéséért. Így alakult meg a Vértesőrzők civil közössége, amelynek vezetője Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök. 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze, 14 egyesület és öt város önkormányzati határozattal támogatta a törekvéseiket.

A civilek szerint ugyanis nem egyszerű tájrendezés történt: olyan anyag került a tómederbe, amelynek összetétele és hosszú távú környezeti hatása komoly kérdéseket vet fel.

Rekultiváció vagy trükkös hulladéklerakás?

A Cicahomok-tó feltöltését a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végezte. A társaság veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozik, telephelye mindössze 6 kilométerre található a tótól. A meder feltöltésére a cég tevékenységéből származó anyagot használták fel.

A beszámoló szerint eddig mintegy 45 ezer tonna anyagot hordtak a tóba, miközben a tervek alapján még több mint másfél millió tonnával számoltak.

A folyamatot rekultivációnak nevezték, vagyis egy korábban megbolygatott terület helyreállításának. A civilek és a Greenpeace szerint azonban az  eljárás nem felel meg ennek a célnak.

Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó oknyomozó újságírója az engedély dokumentációját is vizsgálta. Mint mondta, sem ő, sem az általa ismert szakértői álláspontok nem találtak benne olyan technológiai leírást, amely meggyőzően igazolná, hogy a feltöltés később nem okozhat környezeti problémákat.

„Ez nem rekultiváció, hanem trükkös hulladéklerakás” – fogalmazott a Greenpeace álláspontját is idézve.

Kárpáti Tímea szerint különösen aggasztó, hogy az illetékes kormányhivatal a töltőanyag engedélyezésekor egyedi szennyezőanyag-határértékeket állapított meg. A természetvédelmi szakmérnök úgy látja, ez azt jelentette, hogy bizonyos szennyező anyagokból a szokásosnál magasabb koncentrációt is megengedtek.

A civilek azt is kifogásolták, hogy a nemzeti park igazgatósága és az erdészet hozzájárult a munkálatokhoz, miközben feladataik közé tartozik a természeti értékek védelme.

A legnagyobb kérdés: mi történik a karsztvízzel?

A Vértes karsztos terület, ezért a szennyező anyagok terjedése nem feltétlenül áll meg a tómedernél. A civilek attól tartanak, hogy a káros anyagok a talajba, a felszín alatti vizekbe, végső soron pedig a karsztvízbe is eljuthatnak.

Ez azért különösen súlyos kérdés, mert a térség karsztvízkészlete a környéken élők ivóvízellátásában is fontos szerepet játszik.

A cég ezzel szemben egy saját készítésű videóban a táj helyreállításaként mutatta be a munkálatokat. Dr. Havelda Tamás bányamérnök azzal érvelt, hogy a meredek falú, nyitott bányagödröt rendezni kell, a földben lévő agyagrétegek pedig megfelelő védelmet biztosítanak a karszt számára.

A Vértesőrzők hidrogeológusa, Gerstenkorn András szerint azonban a rendelkezésre álló információk nem adnak elegendő bizonyosságot arra, hogy a szennyeződés terjedése kizárható.

„Bekerülhet, erre nincsenek határozott cáfolatok, hogy ez biztosan nem kerülhet be” – mondta a karsztvíz lehetséges veszélyeztetettségéről.

A szakember szerint magára a rekultivációra sem feltétlenül lett volna szükség. Ha pedig a bányagödör feltöltése mellett döntöttek, szerinte érdemes lett volna az évtizedekkel korábban kitermelt meddőanyagot felhasználni ahelyett, hogy messziről más forrásból származó hulladékot szállítsanak a területre.

Nemcsak a tónál merültek fel problémák

A Vértesőrzők a cég telephelyén is vizsgálódni kezdtek, és állításuk szerint több olyan körülményt találtak, amely környezetvédelmi aggályokat vet fel.

Kárpáti Tímea olyan, szabad ég alatt tárolt, olajtartalmú IBC-tartályokat mutatott, amelyeken veszélyre figyelmeztető jelölések láthatók. Egy másik helyszínen pedig olyan föld alatti tartályokat és csővezetékeket, amelyek szerinte rossz állapotúak, ezért szivárog belőlük az olaj. Azt is megmutatta, hogy a közelben folyó Pénzes-patak medrét fóliával kellett kibélelni. A hatóság a szennyezett talaj és a víz elválasztása érdekében írta elő a beavatkozást: az eredeti meder vizét kiszivattyúzták, és új medret alakítottak ki, hogy a víz ne érintkezzen a szennyezett földdel – magyarázta a szakember.

Független mérések és visszavont működési engedély

Az ügyben újabb laboratóriumi vizsgálatok hoztak fordulatot. Árvay Nikolett, a térség tiszás országgyűlési képviselője még a kampány idején került kapcsolatba a civilekkel, majd maga is független méréseket kezdeményezett a cég telephelyén.

A képviselő által ismertetett eredmények szerint rákkeltő anyagokat is kimutattak a mintákban. Elmondása alapján a benzol koncentrációja a határérték 22-szerese, a naftaliné a százszorosa volt, az ólom szintje szintén meghaladta a határértéket, és kőolajszármazékok jelenlétét is jelezték.

Ezek az eredmények újabb kérdéseket vetettek fel a telephely korábbi ellenőrzésével kapcsolatban. Árvay szerint a hatóságok korábban a cég által szolgáltatott adatokra támaszkodtak.

A képviselő június elején interpellációt nyújtott be az ügyben, és a miniszternél sürgette a döntést. Elmondása szerint ezt követően megszületett a másodfokú határozat, amely visszavonta a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. működési engedélyét, megtiltotta a tevékenység folytatását, és a telephely kiürítésére kötelezte a céget.

"A döntés fontos fejlemény, de önmagában nem jelenti azt, hogy a területen felhalmozódott veszélyes anyagok problémája is megoldódott" - tette hozzá Árvay Nikolett.

Mészáros Lőrinc érdekeltsége és a hatóságok felelőssége

Árvay Nikolett arról is beszélt, hogy a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. egy magasabb céghálón keresztül Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozik. A képviselő úgy véli, ezt a kapcsolatot is figyelembe kell venni annak vizsgálatakor, hogy a hatóságok miért nem léptek korábban határozottabban.

Bodnár Zsuzsa szerint ugyanakkor az ügy túlmutat egyetlen ügyön. Az oknyomozó újságíró a hatóságok működését és függetlenségét tartja kulcskérdésnek.

Úgy fogalmazott: nem az elnevezés számít, hanem az, hogy a hatóságok valóban hatóságként működjenek, és ne politikai utasítások alapján végezzék a munkájukat. Beszámolója szerint több olyan szakértőt is ismer, aki azért hagyta ott korábbi hatósági munkahelyét, mert a politikai befolyás miatt nem végezhette megfelelően a munkáját.

A cég vitatja a döntést, a kiürítést megkezdték

A Kontroll megkereste a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft.-t, amely írásban válaszolt a kérdésekre.

A társaság azt írta, hogy nem helyezett ki a területre olyan anyagot, amelynek szennyezőanyag-koncentrációja meghaladta volna az engedélyezett határértéket. A működési engedély visszavonásáról szóló határozattal szemben jogi lépéseket tettek. Egyúttal közölték, hogy a telephelyet a továbbiakban nem kívánják működtetni, kiürítését pedig megkezdték.

Közben a környezetkárosítás és a természetkárosítás gyanúja miatt többen feljelentették őket, és el is indult a nyomozás, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft-nek tehát azzal is számolnia kell, hogy akár büntetőeljárás is indulhat ellenük.

A hatósági döntés ellenére a Vértesőrzők nem tekintik lezártnak az ügyet. Kárpáti Tímea szerint addig nincs ok a megnyugvásra, amíg a szennyező anyagok a területen vannak, és nem sikerül azokat megfelelő, legális módon elszállítani.

A civilek attól tartanak, hogy a szennyezés tovább terjedhet a talajban, a felszíni és a felszín alatti vizekben, veszélyeztetve az ivóvízbázist, az élővilágot és az embereket. Kontráné Halmi Helga pedig azt szeretné, ha minél hamarabb visszakaphatnák a tavat. Az idei száraz, forró nyáron őzek és szarvasok bőgtek a kerítés mellett, mert nem tudtak lejutni a vízhez inni. A tó betemetésével tehát az állatok is fontos ivóvízforrástól estek el.