Továbbra is rejtély, hogyan születtek meg a KSH szegénységi adatai

Befejezte a KSH a nagy botrányt okozó szegénységi adatok revízióját, azt azonban továbbra sem árulják el, hogyan jutottak arra a felismerésre, hogy a családok nem fizették, hanem tömegesen kapták az adót. A szokatlan adatok miatt látványosan csökkent a szegénység, statisztikai értelemben.

A téma azután kapott nagy nyilvánosságot, hogy a Válasz Online több cikkben is foglalkozott azzal, hogy valami nagyon nem stimmel a hivatalos szegénységi adatokkal. Ezúttal a  444 fordult kérdéssel a KSH-hoz a témát illetően, ahonnan az a válasz érkezett: „az revíziója hazai szinte lezárult. Az Eurostat által végzett validálás jelenleg is zajlik”. A kutatóknak először az tűnt fel a hivatalos adatokkal kapcsolatban, hogy 2018-ban és 2022-ban is nagyon furcsa számok születtek: irreálisan sok családnak ugrott fel a jövedelme épp csak egy picivel a szegénységi küszöb fölé, ráadásul nagyon sok esetben forintra pontos volt ez az összeg. 

A lap azt írja, a nemzetközi kutatásokban megszokott forma egy kis „dombocska”, jelen esetben azonban több adat halmozódott fel éppen a szegénységi küszöb felett, ami alapvetően azért kissé gyanús. Emiatt az elosztás miatt pedig 2017-2018 tájékán hirtelen szignifikáns javulás jelentkezett a magyarországi szegénységi adatokban, a hivatalos gyermekszegénységi adatok például 63 százalékkal csökkentek 2015 és 2020 között, amivel az ágazat dolgozói egyáltalán nem értenek egyet, ők ugyanis nem ezt tapasztalják.

Természetellenes számok

Egy korábbi KSH-elnökhelyettes úgy fogalmazott: „természetes módon nem alakulhattak a így a KSH jövedelmi szegénységi adatai”. A második, júniusi tanulmányban még a korábbinál is furcsább számok születtek. E szerint a tűpontos, szegénységi ráta fölötti nettó jövedelmek úgy jöttek ki, hogy

a mintába került háztartások egy részénél az éves nettó jövedelem meghaladta a bruttót, vagyis a személyek „11-30 százaléka kapja az adót, nem pedig fizeti”. Ilyen természetesen nem létezik, ezt a NAV is megerősítette, hogy ez nem lehetséges.

A statisztikai hivatal május elején reagált először a kutatók állításaira. A második, bruttónál nagyobb nettó jövedelmet feltáró tanulmányra nem is reagáltak, azt azonban visszautasították, hogy „szándékosan manipulálták volna az adatokat”. Az akkori közleményükben azt írták, hogy épp egy nagyrevíziót terveznek a szegénységi adatokkal kapcsolatban is. Azt is bejelentették, hogy ennek a végeztével és az adatok az Eurostat validálása után 2025. június 30-án széleskörű szakmai fórumot fognak tartani.

Június 30-án azonban már túl vagyunk, a szakmai fórumról azonban semmilyen hír nem érkezett, ezért a 444 újabb kérdésekkel fordult a KSH-hoz az adatok felülvizsgálatával illetve a szegénységi küszöbbel kapcsolatban. Mint írták, a hivatal érdemben nem reagált semmire, annyit írtak:

„A KSH – mint minden adatelőállítás során – a szegénységi adatok esetében is a legnagyobb gondossággal, a szakmai és etikai normák betartásával jár el, és visszautasít minden olyan vádat, amely az adatok szándékos befolyásolását feltételezné. Az EU-SILC adatokat az Eurostat minden évben validálja és a validációt követően a hazai adatokat publikálja, addig azonban a májusi adatok az érvényesek.”

Azt is megkérdezték a KSH-tól, hogy az Eurostat reagált-e a furcsa szegénységi adatokra, ám érdemi válasz erre sem érkezett. A kontroll.hu-n már arról is írtunk korábban, hogy a magyar lakosság közel fele nem rendelkezik annyi jövedelemmel, amely elérné a létminimumot.  A KSH 2015-ben megszüntette a létminimum hivatalos számítását.

Rengeteg magyar él a létminimum alatt

A létminimum egy olyan társadalmi és gazdasági környezettől függő mutató, amely azt mutatja meg, mekkora jövedelemre van szükség az alapvető létszükségletek finanszírozásához. Az MSZP szerdán mutatta be a saját számításait, hogy a családi helyzet függvényében mekkora jövedelemre lenne szüksége egy átlag magyarnak.

Korózs Lajos, az MSZP elnökhelyettese szerint egy négytagú családnak havi nettó 544 ezer forintra lenne szüksége. Egy nyugdíjas házaspárnak nettó 291 ezer forintra, egy egyedülálló, gyermektelen fiatal párnak pedig havi nettó 187 ezer forintra. A KSH a most vitatott szegénységi küszöb számításával 2023-ban 1 millió 400 ezer főre tette a szegények számát Magyarországon. A hiba miatt százezres nagyságrendben kerülhettek magyarok a szegénységi küszöb felé.